Autóval Budapesttől bő másfél óra, és már élvezhettük is a 6. alkalommal megrendezett Egri Borszalonon kiállított borokat: 2500 forint belépti díj leszurkolása ellenében a János napi borszentelés után végigkóstolhattuk az egri borászok éppen piacra került vagy az előtt álló produktumait - a szakma és az érdeklődő nagyközönség egyaránt. A szakma is számon tartja az eseményt: ha itt-ott illetlen módon belefüleltem egy-egy beszélgetésbe, gyakran hallhattam derítési problémákról, borkősav elleni küzdelemről, savakról, alkoholról, tejsavasról stb. (A rendezvényt egyébként - akárcsak annyi mást a magyar borászat legújabb kori történetében - Gál Tibornak köszönhetjük.)
A Borszalonban ki-ki összeválogathatta azokat az fontosabb egri alkotásokat, melyekkel az év folyamán esetleg elmélyültebben is meg kíván ismerkedni.
A mustra kemény megpróbáltatás az érdeklődőnek, de megéri. Tanulsága mindenekelőtt az, hogy a borvidékben óriási lehetőségek rejlenek: egyrészt a csúcsborászatok (St. Andrea, Thummerer, Vincze stb.) mellett az eddig a másodvonalba tartozó borászok is egyre megbízhatóbban képesek elkészíteni a borvidékre jellemző, ám mégis egyedi, meseszép boraikat, sőt emellett arra is marad energiájuk, hogy megmutassák saját egyéniségüket, a borvidékről kialakult elképzeléseiket is a borok beltartalmában és a palackok küllemében egyaránt. Egyre ízlésesebb, informatívabb és karakteresebb címkékkel jelennek meg a borok (Juhász Testvérek Pincészete, Simon Pincészet, Varsányi Pincészet stb.). Lőrincz György iskolát teremtett?
A Borszalonnak otthont adó Hotel Eger-Park, melynek belső terei leginkább egy feléből-harmadából felújított kórházra emlékeztettek, talán nem a legmegfelelőbb környezet egy ilyen rendezvénynek, de a konferenciaterme tágas, szellős volt, a célnak megfelelt. Azt azonban elképzelni nem tudom, milyen megfontolások késztették a rendezőket arra az idotizmusra, hogy mindkét napon délután négyre tegyék a nyitás időpontját. A vidékről érkezőket ez valószínűleg kellemetlenül érintette. Az meg minden látogatót, hogy a második napon nélkülözni volt kénytelen Demeter Csaba, a lázadó borász borait, helyettük egy nyomtatott papírral kellett beérniük: mivel a rendezvény első napját követő éjszaka ellopták az összes Demeter-bort, nem áll módjukban a kiállításon részt venni. (Azért arra ügyelhettek volna, hogy a papírt frissiben újra kinyomtassák erre az alkalomra is...)
Az alábbiakban felsorolom a megkóstolt borokat - némelyikhez megjegyzést is fűztem. A mennyiség miatt csak rövid benyomások rögzítésére volt idő, a tévedés jogát itt hangsúlyozottan fenntartom.
Érdekes fehérek
Balga Család Pincészete Chardonnay 2004
Don Simon Pinot Blanc 2004 (nekem kicsit túl sok volt a fa, de a bor ezzel együtt is nagyon szép)
Egri Borvár (Tóth Ferenc Szőlő- és Borgazdasága) Tramini 1999 (Klasszikus iskolázás - klasszikus jegyek. A friss, gyümölcsös ízeket keresők messze kerüljék, nem is lesz divatbor, de nekem tetszett)
Gál Lajos Szó-lá-ti Olaszrizling 2005 (Az egyik legszebb egri olasz. 8 hónapot töltött tölgyfa hordóban, mielőtt palackba került. Bár ízléses, sőt érdekes a címkéje, a játékossága nem illik a bor komolyságához. A helyszínen 1900 forintot kértek palackjáért, ennyiért is jó vétel)
Juhász Testvérek Pincészete Olaszrizling 2003
Kőkút Borház (Hagymási József) Chardonnay Barrique 2004
Monarchia Szürkebarát 2006 (hordóminta)
Siket Tamás Debrői Hárslevelű 2005 (késői szüretelésű bor, különlegesség)
St. Andrea Napbor 2005 (hozza ugyanazt, mint az előző évjáratok, első blickre nem sok különbséget találtam, hozza, amit kell, kellemes, itatja magát, annyira fás, amennyire kell, de nem sok izgalmat tartogat. Divatos.)
Thummerer Pincészet Egri Királyleányka 2006
Felejthető fehérek
Daróci Nagy Szőlőbirtok és Borászat Rizlingszilváni 2005 (fáradt, csúcsán rég túljutott)
Daróci Nagy Szőlőbirtok és Borászat Sauvignon Blanc 2005 (tölgyfában érlelt)
Don Simon Fehér Házasítás 2005 (karcos, dohos, élesztős)
Gál Lajos Eszter bora 2005 (olaszrizling-muskotály cuvée, a muskotály mindent lenyom)
Gál Tibor Pinot Blanc 2005
Hangácsi és Fia Pincészet és Szőlőbirtok Evelin Cuvée 2004 (illatos, de gejl)
Hauser Kis-Tóth (Magister) Pince Sauvignon Blanc 2005 (csatornaszagú)
Kőporos Borászat Leányka-Zengő Cuvée 2005
Monarchia Grüner Veltliner 2005 (rettenetes műanyag szagot árasztott)
Varsányi Pice Elisabeth Újbor 2006
Vincze Béla Tramini 2005 (a pincészet alapbora, de ettől még durva az átható műanyag szag és íz)
Izgalmas rosék
Ostoros Pincészet Rosé 2006 (a merlot 70, a Pinot noir 30 százalék; a két fajtát együtt erjesztették)
Varsányi Pincészet Rosé 2006 (kékfrankos-merlot házasítás, ropogós, üde, ízbomba)
Kerülendő rosék
Hauser Kis-Tóth (Magister) Pince Magister Rosé 2005 (csatornabűz)
Juhász Testvérek Pincészete Paptag Rosé 2006 (merlot, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc és kékfrankos; maradékcukra zavaró, nehézkessé teszi, bizonytalan ízvilágú)
Kőkút Borház (Hagymási József) Rosé 2005 (Pinot noir és merlot házasítása; széteső, elöregedett, egykor szebb napokat is láthatott)
Ígéretes vörösek
St. Andrea Pinot noir 2005 (enyhe szénsavassága engem zavar, még nyers, sok a fa, de még sokat változhat, finomulhat)
FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger Vinum Novum 2006 (cuvée a törzskönyvezés előtt álló fajtákból, kellemes illatú, de íze nyers, és kissé kaotikus is az ízvilága; kuriózum volta miatt érdemes megkóstolni; címkéje ötletes, egyedi)
Monarchia Noir 2003 (80 százaléka kékfrankos, és csak 20 százaléka a Pinot noir; de a cseles névválasztás jó vevőcsalogató)
Sike Tamás Cabernet Sauvignon 2003 (36 hónap fahordóban, nemrég töltötték le, jellegzetes CS)
Gál Tibor Pincészet Bartók Cuvée (Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készítették; ellentmondásos, de érdekes, megér egy újabb próbát)
Don Simon Bikavér 2003 (koncentrált, testes bor, harmonikus illat- és ízvilág, nagy bor; a finomkodó címke ellentmond a palack beltartalmának)
Vincze Béla Pinot noir 2002 (pinot-nak kicsit talán sűrű, ám szép bor, inkább robusztus, mint elegáns)
Gál Lajos Szó-lá-ti Vörös 2005 (szép, színe és illata is friss, könnyed, kicsit talán üres; címkéje a Szó-lá-ti Olaszrizling párja kékben, de ehhez a borhoz illik a bohókás külső)
FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger Bikavér 2003 (sűrű, tartalmas anyag, nehéz ital)
Korona Borház Pinot noir 2005 (ígéretes, még bármi lehet belőle, technológiailag hibátlan, nem fajsúlyos, inkább elegáns)
Egri Borvár (Tóth Ferenc Szőlő- és Borgazdasága) Bikavér 2003 (ebben az évjáratban Egerben is sok jó bor született
Monarchia Bikavér 2003 (gyönyörű sötét szín, illat- és ízorgia, hatalmas potenciál; talán a legszebb bikavér a Borszalonon; élvezet volt kortyolni, és 150 km autóút ide vagy oda, bizony kétszer is kértem belőle)
Vincze Béla Merlot 2003 (talán az egyetlen bor V. B.-tól, amit feltétlenül lehetett szeretni)
Kőkút Borház (Hagymási József) Bikavér 2003 (a csúcstól messze van, de hibátlan, karakteres és kellemesen telt)
St. Andrea Cabernet Franc 2004 (korrekt, első blickre kicsit jellegtelen, de még bármi lehet belőle)
Juhász Testvérek Pincészete Bikavér 2002 (tömör, gyümölcsös, mediterrán jelleget is mutató, nagyon jó ár-érték arányú bor)
Thummerer Vilmos Vili Papa Cuvée 2003 (karakteres, nagy bor, hatalmas potenciállal, 15 ezer palackot töltöttek le belőle)
Problémás vörösek
Egri Borvár (Tóth Ferenc Szőlő- és Borgazdasága) Merlot 2002 (fáradt bor, túl a csúcson)
Egri Borvár (Tóth Ferenc Szőlő- és Borgazdasága) Várvédő (szétesett)
FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Eger Bikavér 2000 (fáradt, már kevéssé élvezhető)
Gál Tibor Pincészet Pinot noir 2005 (természetellenesen erős benne a pörkölt kávé illata, ráadásul markánsan különválik a bor egyéb illatjegyeitől)
Vincze Béla Cabernet Sauvignon 2002 (erőteljes gumi íz)
Vincze Béla Vincze Cuvée 2002 (nyers, mintha éretlen szőlőt ízlelgetnénk, és közben még a magokat is szétroppantanánk a fogunkkal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése